HTML

kdanoblog

Friss topikok

Linkblog

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

disclaimer

Az oldal tartalma minden bizonnyal fikció. (Elvégre ki akarna matematikus lenni...)

Évvégi poszt

2012.12.31. 14:38 kdano

Elég régen írtam, és azóta sok minden történt, de azért olyan nagyon izgalmas dolgok nem. A legizgalmasabb talán az volt, amikor a hálaadás napján körbebicikliztem Los Angelest. Na jó, ez persze nem igaz, az valószínűleg több mint 300 kilométer lett volna, én valójában csak egy kis kört tettem meg a város északnyugati részében Westwoodból indulva Beverly Hillsen keresztül Hollywoodba, majd onnan le a belvárosba és végül vissza Westwoodba. Körülbelül 80 km-nek saccolom, és minden nézelődéssel együtt 8 órás kirándulás volt.

Első látványosságnak a Rodeo Drive-ot gondoltam, meg a mesterségesen régiesnek épített Via Rodeót, de egy kicsit alábecsültem a Thanksgiving ünnepét: teljesen kihalt volt az egész. Azért körbesétálgattam, de akkor épp egyáltalán nem tűnt egy bevásárlóutcának. Mentem is tovább Hollywoodba, ott azért még ilyenkor is vannak turisták, és a boltok, múzeumok egy része is nyitva volt. Annyi időm persze nem volt, hogy be is menjek kiállításokra, vagy akár csak fölmenjek az obszervatóriumhoz, de a Walk of Fame környékét azért körbejártam.

Ezután következett a belváros, ami ugyanolyan kihalt volt, mint a többi hely. Ez persze kicsit sem meglepő egy olyan helyen, ahol hemzsegnek az irodaházként üzemelő felhőkarcolók. A Villa Adobe – Los Angeles legöregebb háza – előtti mexikói piacon persze pezsgett az élet, maga a (múzeumként üzemelő) ház viszont sajnos szintén nem volt nyitva. Ahogy a Wendy's is zárva volt, pedig ott terveztem ebédelni: kisgyerek koromban ettem ott legutóbb, aztán kivonultak Magyarországról. Még azért megnéztem, hogy néz ki egy amerikai vasútállomás (semmi különös :) ), meg fotózgattam az épületeket. Még amikor épp beértem a belvárosba, és leszáltam a biciklimről fotózni, leszólított egy buszsofőr, és beinvitált a buszba. Én ezen kicsit meglepődtem, nem teljesen értettem, hogy biciklistül gondolta-e. Ráadásul mexikói volt, és akcentussal beszélte az angolt, úgyhogy a szavakat sem nagyon értettem. Végül kiderült, hogy csak azt javasolta, hogy menjek észak felé, mert ott vannak a mindenféle menő épületek, az Opera, a Walt Disney Concert Hall és egyebek. De én amúgy is arra akartam menni, úgyhogy sok értelme nem volt :P. Meg még megnéztem például a Staples Centert, az LA Lakers és Clippers, valamint hokiban az LA Kings arénáját. Kicsit vicces, amikor a Lakers és a Clippers játszik egymás ellen, ilyenkor a „hazai” csapat a mezszínből állapítható meg. Hazafelé pedig véletlenül találtam egy 56-os magyar emlékművet: épp pirosat kaptam, úgyhogy kicsit bámészkodni kezdtem, hogy hol vagyok, és egyszer csak ott volt.

Wendy'sbe azért szerencsére eljutottam, de az már decemberben volt, méghozzá az utolsó héten, amikor ott voltam. A kedd-szerdára időzítettem a karácsonyi bevásárlást, kedden elmentem a Targetbe, Culver Citybe (decemberben, rövidgatyában, csak hogy felvágjak vele :P), szerdán meg ismét Hollywoodba, és ha már ott jártam, mindkét helyen beültem a Wendy'sbe. Az csak ott esett le, hogy ez is csak egy ugyanolyan hamburgeráuló gyorskajálda, mint az összes többi, mi ugyanis anno snidlinges-tejfölös krumplit enni jártunk oda. Pedig az csak egy köret, amit a hasábburgonya helyett rendelhet az ember. (Bár tény, hogy magában lehet baconos meg másmilyen héjában sült krumplit is venni.) Egyébként nem rossz a hamburger sem. A hollywoodiban valamelyest drágábbak a dolgok (pl. a negyed/fél/háromnegyed fontos szendvicsek), cserébe viszont az egydolláros burgerek jobbak voltak kicsit.

Még egy izgalmas dolog történt, engem egész biztosan jobban felizgatott, mint Hollywood, ez pedig az I20-mről szólt. Egész pontosan az, hogy elfelejtettem összeszedni a külföldi diákokat adminisztráló helyről, és erre péntek este jöttem rá, körülbelül 24 órával azelőtt, hogy felszállt a repülőm. Az I20-ről azt kell tudni, hogy hivatalosan a vízum része, de nem úgy, hogy bele van ragasztva az útlevélbe, hanem hogy azt is fel kell mutatni, ha be akarok jönni az országba. Vagyis anélkül nem engednek vissza az USA-ba. Na ezt a papírt félévente alá kell iratni az egyetemmel, úgyhogy szépen le is adtam, csak épp értemenni nem sikerült, márpedig szombaton nincsenek nyitva. E-mail címük sincsen, de valszeg ha lenne sem válaszolnának hétfő előtt, úgyhogy kicsit tehetetlennek éreztem magam. Még szegény Choongbumot is kikérdeztem (őt találtam facebookon, de náluk Bostonban már éjjel 1 volt), aki először elég hülyén érezhette magát, mert fél éve nem beszéltünk, és az, ahogy a mondókámat kezdtem, simán beillett volna bármely online pénzkicsaló bot szövegének. De amint megemlítettem az I20-t, rájött, hogy mégiscsak én vagyok az, és javasolta, hogy küldessem el magamnak valakivel postán, ami nekem valamiért eszembe sem jutott. Azért másnap reggel még megpróbáltam bejutni oda, és mázlim volt: valaki szombaton is dolgozott bent, és bár az irodaajtón kopogásomra nem volt hajlandó válaszolni, amikor odamásztam az ablakához, és azon kopogtam, arra már reagált, és oda tudta adni a papírt (ami szintén nem volt egyszerű, mert nem az ő területéhez tartozott ez a dolog).

No de azóta már haza is repültem, sőt nem sokára megyek vissza. Az időeltolódást nem teljesen sikerült ledolgozni, még akkor sem, amikor már azt hittem, hogy visszaálltam: egyszer csak véletlenül délután negyed kettőig aludtam. De most már nem is akarok teljesen átállni. Legalább könnyebb lesz, amikor visszamegyek.

A könyvben végre végeztem az első résszel (az első kilenc fejezettel), úgyhogy megkaptam házinak a szünetre, hogy legalább olvassam el a maradékot (feladatok megoldása nélkül). Attól tartok, ez sem fog menni: most a harmadik fejezetnél tartok, és még azért legalább hármat le kéne tudnom ezen a héten, ami kicsit nehéz lesz. Azért igyekszem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kdano.blog.hu/api/trackback/id/tr464989315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása